WR 2347
| WR 56 55 88-20 347-4 | |||||||||
| Teakfa Orient étkezőkocsi | |||||||||
| Főbb adatok: | |||||||||
  |  |  |  |  | | | | ||
 | |||||||||
1876-ban alakult meg Brüsszelben a Compagnie Internationale des Wagons-Lits et des Grand Express Européens (CIWL) vállalat, mely 1883-tól indította el menetrendszerűen a nemzetközi forgalomban a háló- és étkezőkocsikból álló luxus Orient Express vonatokat Párizs – Bécs – Budapest – Bukarest útvonalon Isztambulig és vissza.
A kocsit a MÁV 1948-ban vásárolta meg a CIWL-től. A kocsi 1955-ig menetrendszerűen közlekedett a belföldi gyorsvonatokban. Az 1960-as években a budapesti Közlekedési Múzeum felfigyelt a műemlék jellegű járműre, így 1965-66-ban a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzeme eredeti dokumentációk felhasználásával felújította a kocsit, mely a múzeum előtt lett kiállítva, s mint Múzeumi Presszó üzemelt.
A favázas, teakfa borítású járművet a MÁV História Bizottságának javaslatára leemelték a talapzatáról és egy újabb felújítás keretében futóképessé tették. Ma a kocsi a Közlekedési Múzeum járműveként, a MÁV Rail Tours kötelékében közlekedik.
A jármű gyártásának 100. évfordulójára 2012-ben, majd 2020-ban ismét átfogó felújítást kapott, így ma eredeti pompájában, korának páratlan mementójaként idézi fel egy dicső múlt emlékeit.
A kocsit a MÁV 1948-ban vásárolta meg a CIWL-től. A kocsi 1955-ig menetrendszerűen közlekedett a belföldi gyorsvonatokban. Az 1960-as években a budapesti Közlekedési Múzeum felfigyelt a műemlék jellegű járműre, így 1965-66-ban a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzeme eredeti dokumentációk felhasználásával felújította a kocsit, mely a múzeum előtt lett kiállítva, s mint Múzeumi Presszó üzemelt.
A favázas, teakfa borítású járművet a MÁV História Bizottságának javaslatára leemelték a talapzatáról és egy újabb felújítás keretében futóképessé tették. Ma a kocsi a Közlekedési Múzeum járműveként, a MÁV Rail Tours kötelékében közlekedik.
A jármű gyártásának 100. évfordulójára 2012-ben, majd 2020-ban ismét átfogó felújítást kapott, így ma eredeti pompájában, korának páratlan mementójaként idézi fel egy dicső múlt emlékeit.
